Ha még valaki olvassa ezt az elhagyott blogot, akkor annak mesélek egy-két dolgot, miközben a Queen 1986-os Wembley koncertje dübörög a fülembe.
Múlt hétvégén igyekeztem minél több anya-kaját magamba tömni. Többé-kevésbé sikerült, a sütire folyamatosan rájártam. Valamint vasárnap feláldoztam magam, és elmentem apuval biciklizni egyet. Jól elfáradtam, elszoktam az ilyen túráktól. Úgy 16 km-t tekertünk, erdőn-mezőn át. Sokat fotóztunk, valamint összehasonlítottuk apu 9600-os, valamint az én 5700-es Fujim tudását. Zoomban úgy néz ki az enyém egy hangyányit erősebb, de látószögben vitathatatlanul apué a nyertes. Szerencsére makróban mindegyik jó képeket csinál. Majd feltöltök képeket, most lusta vagyok ilyennel szöszmötölni. :)
Jó pár helyre regisztráltam magam, hátha felfigyel rám valamelyik cég, és felajánl nekem valami zsíros munkát. Erre egyelőre várnom kell, de már voltam pár állásinterjún. Kedden egy fejvadász céghez mentem el. Ők ajánlottak nekem két munkát, egy optikai cégnél lehetnék áruforgalmi asszisztens (üzletek közötti kapcsolattartás, beszerzés, jelentéstétel lenne a feladatom). Tetszene, de sajna a pénz nem túl sok. A másik munka a TNT-nél lenne, egy új pozíció. Ezzel kapcsolatban pénteken voltam egy interjún a cégnél, behívtak a második körre is, ami egy Excel-teszt lenne. Szedhetem össze a rég elfeledett tudásomat. Meg az Access-re sem ártana ránézni.
Szerdán egy pénzügyi cégnél voltam, ahol lényegében gerinctelen, erkölcstelen embereket keresnek, akik kis túlzással ölni is tudnának a pénzért. Ez azt hiszem nem én vagyok.
Csütörtökön egy biztosítóhoz mentem, de az a munka sem tetszett, mivel alapfizetés nincsen, csak jutalék, meg bónusz. Nem vagyok oda az ilyen megoldásokért.
Nem könnyű jó melót találni. Egyébként ezek a telefonok elég hirtelen jöttek, hétfő délután indult be a dolog. Remélem hamarosan összejön valami.
Volt "szerencsém" Magyarországon vezetni. Hihetetlen, mennyivel nyugodtabb a közlekedés Angliában. Kölcsönös udvariasság, zebrákon átengedik a gyalogosokat, nem anyáznak... Az itthoni helyzetről jobb nem is beszélni, épp elég autós blogon lehet olvasni a magyar rémtettekről.
Pénteken délután csörgött a telefon. A Citibanktól kerestek, a bankkártyahasználatomról érdeklődtek. Kivételesen nem hajtottam az ürgét, de a végén megkérdeztem, honnan is tudják a titkosított számunkat. Kiderült, hogy halvány lila gőzük nincs, kit hívnak, mivel a telefonszámokat egy program generálja. Ezek szerint akár a belügyminisztériumot is felhívhatják? Vagy a program van annyira intelligens, hogy egy-két számot be lehet állítani, amit tilos "kiköpnie"?
Szombaton elfutottam és vettem egy újabb ventillátort a videókártyámra. Úgy másfél évente eljátszom ezt, valamiért mindig csapágyasak lesznek és nagyon zúgnak. Elég idegesítő a dolog. De most végre kicseréltem a ventillátort és csendesebb a gépem. Persze nem annyira, mintha vízhűtéses lenne.
Kommentek:
Belya: Marci megsimizve a nevedben, köszöni szépen!
Szako: ez a cipőméret dolog egy nagy hülyeség. Röhej, hogy a számozás csak egy tájékoztató valami, aminek egyáltalán nem lehet hinni.
Melinda: takaréklángot csavard fel, indíts egy blogot. Majd Marcival együtt olvasom. :)